Csapatunk idén először szerepelt országos bajnokságban, ahol az eredmények alapján tabellát is készítenek. Ősszel a II.osztály III/A csoportjába kaptunk besorolást, ahova vármegyénk együttesein kívül Bács és Békés vármegyéből kerültek csapatok.
A keretünk már kialakult erre az évre, az edzéslátogatottság 90% fölött volt az egész évben, amiből jól látszik, hogy mindenki szereti a kézilabdát, és örömmel érkezik a mérkőzésekre, edzésekre. A bajnoki mérkőzéseken a törökszentmiklósi csapatból is érkeztek U14-es korosztályú játékosok, illetve adott hétvégén a heti edzésmunkában jól teljesítő U13-as játékosokkal töltöttük fel a keretünket.
Az őszi mérkőzéseken már egyértelműen látszott, hogy a Szolnok vármegyei csapatok közül kiemelkedünk, és a csoportunkból továbbjutva a felsőházban fogjuk tavasszal folytatni a bajnokságot. Sajnos az is egyértelműen látszott, hogy a mezőny nagy részétől fizikálisan kisebbek vagyunk, és ez jelentős hátrány az eredményesség szempontjából. A csapat legnagyobb erénye a gyorsaság volt, a nyitott védekezésünk átlag feletti, rengeteg labdaszerzéssel, és az azt követő gyors indítás volt a legfontosabb fegyverünk. Felállt fal ellen betöréseink kimondottan jól működtek, viszont a hatékony átlövőjáték nagyon hiányzott a játék ezen eleméből. A versenykiírás értelmében a mérkőzések második félidejében kötelező volt az úgynevezett 6:0-s védekezés, ami az egész év folyamán rengeteg nehézséget okozott nekünk. Ennek legfontosabb oka a fizikális hátrány volt, ebben a védekezési formában az ütközések és a sáncolások fontos játékelemek, de megfelelő adottságok nélkül nem lehet hatékonyan alkalmazni. A felsőházi mérkőzéseken az is egyértelműen látszott, hogy a legjobb csapatokkal nem tudjuk felvenni a versenyt, a bajnokság ezen szakaszában nem sikerült pontot szerezni. Összességében a III. csoport nyolcadik helyén végeztünk ami reális, és jó eredménynek számít, igazán egy felsőházi bravúr hiányzott ahhoz, hogy remek esztendőt tudhassunk magunk mögött.
Szerencsénkre a csapat egy játékos kivételével egyben marad, így a következő szezonra nem kell új csapatot építeni. Augusztustól nagy hangsúlyt fektetünk az erőnléti munkára, hogy mindenkivel fel tudjuk venni a versenyt korosztályunkban. Az egyéni képzések, és a taktikai munka is fontos szerepet kap már ebben a korosztályban, ezért erre kiemelt figyelmet fogunk fordítani. A legfontosabb természetesen továbbra is az, hogy a gyerekek örömmel jöjjenek edzésre, szeressék a kézilabdát, és szívesen járjanak a közösségbe.
Mindenképpen ki kell emelni a szülőket, akik nagyon lelkesen támogatták munkánkat, mindenben partnerek voltak, időt, pénzt nem kímélve segítettek, bármikor szükség volt rá.
Varga István